Ahogy barátaim körében tapasztaltam, 2 tábor van. Vannak, akik imádják a kávét és nem is annyira a hatásért isszák, hanem inkább az íze miatt. A másik táborban pedig azok vannak, akik nem szeretik és sosem kávéznak. Valahogy olyan emberrel nem igen találkoztam, aki kávézik, hogy felébredjen, de közben pedig fintorog, mert nem is ízlik neki.

A kávézást lehet szeretni, vagy utálni, de ami tény, hogy nagyon sok ellentétes információ kering a köztudatban a kávé hatásairól. Igyuk, ne igyuk, napi hány kávét, koffeines vagy mentes? Most akkor a kávézás jó dolog?

Elöljáróban elmondanám, hogy én imádom a kávét – az ízét, illatát és magát a rituálét, ami a kávézással jár.

Ledarálom a kávébabot, elkészítem vagy az eszpresszót vagy a növényi tejes kávémat és boldogan elkortyolgatom, lehetőség szerint a teraszon.

Ebben a blogban azonban próbáltam nem elfogult lenni és különféle kutatásoknak utánajárni, hogy (nagy) elfogultság nélkül össze tudjam foglalni, hogy a kávézás jó dolog vagy sem?

A kávébab

A kávébab gazdag magnéziumban, kalciumban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban. Az antioxidáns tartalma például csökkenti bizonyos betegségek előfordulását, segíti a sejtregenerációt, lassítják az öregedést. Sőt, egyes kutatások szerint a Parkinson kór és bizonyos rákfajták előfordulását is csökkentheti.

Ami még a kávézás mellett szól, az az anyagcsere támogató hatása. Megvannak azok az ételek, italok, amik segítik az anyagcsere megfelelő működését és vannak amik hátráltatják. Szerencsére, a kávé a támogató italok között van. Ezt az anyagcsere támogató hatást úgy éri el, hogy segíti a sejtek cukorfelvételét, ami az anyagcsere javulásával jár. Ez jó hír, ugye?

A kávé jó dolog – vagy mégsem?

Ez több dologtól is függ és a válasz természetesen egyéni, ugyanúgy, mint ahogy az ételeknél is egyéni dolog, hogy valakinek jót tesz-e az adott étel vagy sem.

A kávézásnál az alábbi tényezők befolyásolhatják a hatását, illetve, hogy jót tesz-e neked vagy sem:

• jelenlegi életmód: ha túl nagy stresszben élsz, két végén égeted a gyertyát, nem alszol eleget, sokat idegeskedsz, mellékvese kimerültséged van, akkor a kávé csak ronthat a helyzeten és olaj a tűzre
• a kávé koffein tartalma mint tudjuk stimuláns hatású. Ha úgy iszod a kávét, hogy a vércukrod túl alacsony és nincs elég raktározott cukor (glikogén), hogy energiát adjon a sejteknek, ilyenkor a koffein csak plusz stressz a szervezetnek. Ilyen esetekben érezheted magad remegőnek, idegesnek kávézás után.
• genetikai tényezők: a kávé lebontásáért egy CYP1A2 nevű gén a felelős, és a lakosság kb. 50%-nál ebben a génben lévő elváltozások megnehezítik, lelassítják a koffein lebontását a szervezetben. Ebben az esetben a kávézás ismert pozitív hatásai nem érvényesülnek.
• Ha pajzsmirigy hormont szedsz akkor a hormon és a kávé között teljen el legalább fél óra, mivel a kávé akadályozza a pajzsmirigy hormon megfelelő felszívódását.

Ha egyik pont sem igaz rád, akkor a kávézás véleményem szerint szuper dolog és jó a szervezetnek.

Természetesen megvan az a pár dolog, amire érdemes figyelni, ha kávézol:

• nem tanácsos feketén inni éhgyomorra: mivel a kávé hatására megnő a sejtek cukorfelvétel képessége, ha csak magában, feketén iszod a kávét az lecsökkenti a vércukor szintet, ami stresszválaszt vált ki a szervezetből.

• ebből következik, hogy a legideálisabb módja a kávézásnak, ha kalóriával együtt fogyasztod. Ha feketén szereted a kávét, akkor idd étkezés után. Amennyiben étkezéstől elkülönítve iszod, akkor tegyél bele bio tehéntejet vagy kókusz/mandula/szójatejet, esetleg kollagén port.

• organikus kávé – a kávé az egyik legtöbbet kemikáliákkal kezelt termés, sőt, előfordulhat benne mikotoxinok, penészgombák is, amit a kávébabok 30%-a tartalmaz, így fontos a minőségi kávé vásárlása. A nedves, vagy mosott eljárással készült kávék általában kevesebb mikotoxint tartalmaznak, így keresd ezeket.

• délután 2 után már ne igyál kávét: a koffein hatása kb. 8 óra múlva megy ki a szervezetből, hiába nem érzed már a pörgető hatását, az alvásodra befolyással lesz.

• nem árt néha szünetet tartani: mint minden stimuláns hatású anyagból, ebből is érdemes szüneteket beiktatni. Az éberlét és álmosság egy csomó neurokémiai folyamat következménye, amelyek közül az egyik legfontosabb az adenozin. Ez a vegyület felelős az álmosságért, fáradság érzetért. A kávé pedig úgy hat, hogy ezt az adenozint blokkolja, ami nem tud eljutni az agyba, vagyis nem fogod az álmosságot érezni egy ideig. Azonban ha minden nap iszol kávét, pont emiatt a folyamat miatt a koffein elfoglalja az adenozin receptorok helyét, ami által az agy még több adenozin vegyületet készít. Ez egy ördögi kör és a végén jóval több koffeint kell elfogyasztanod, hogy hasson. Ezért érdemes hetente 1-2 napot szüneteltetni, vagy évente többször 1-2 hét szünetet.

Mindent egybevetve a kérdés mindig az kell, hogy legyen: Neked személy szerint jó-e a kávé?

Ha igen, megpróbálni úgy beleilleszteni az életmódunkba, hogy ne az energialöketet várjuk tőle, ne ettől akarjunk pörögni, ne okozzon stresszválaszt a szervezetnek és néha iktassunk be szüneteket.

Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25637171/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10819950/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19451835/

https://academic.oup.com/ajcn/article-abstract/33/5/989/4692739